Alapszabály

Alapszabály
Alapszabály

AZ EGYÜTT EGYMÁSÉRT KELET-MAGYARORSZÁGON EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
(A 2011. évi CLXXVII. törvény, és Ptk. alapján, az eredeti Alapszabály és módosításai egységes szerkezetben. Dőlt, aláhúzott betűvel a 2019. május 25. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosítások.)

I. FEJEZET
1. §.
Az egyesület neve, székhelye, működési területe és jogállása

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesíett, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

(1) Az egyesület neve: Együtt Egymásért-Kelet-Magyarországon Egyesület
(2) Az egyesület székhelye: 4400 Nyíregyháza, Ferenc körút 33. IV/14.
Az egyesület adószáma: 18812844-1-15
(3) Az egyesület a 2013. évi V. törvény és a 20111. évi CLXXV. törvény alapján működő, önálló jogi szeméy – közhasznú szervezet. Alakulás éve: 2003. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bíróság eredeti bejegyzés száma: 60.113
Az egyesület az új Ptk. (2013. évi V. törvény) rendelkezései alapján működik.
(4) Az egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére, elsődleges tevékenységi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, illetve a Kelet-Magyarországi régió.
(5) Az egyesület a közhasznúság feltételeit a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§. (4) a.) [az átalgos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot], valamint a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§. (5) b.) [a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások eléri az összes ráfordítás felét a két év átlagában], továbbá c.) pontja [a közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző szeméy segíti a közéredekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően] alapján teljesíti. Az előző két év lezárt üzleti évet jelent.

2.§
Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége

(1) Az egyesület célja: Emberi és állampolgári jogok védelme, jogvédelmi feladatok, ezzel együtt egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység biztosítása az egyesület tagjainak és természetes személyeknek.
Az egyesület a társadalom és az egyén közösa érdekeinek kielégítése érdekében a közhasznú szervezetektől szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint olyan közfeladatot lát el, melyről a Magyar Köztársaság Alkotméánya, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárdeneltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. tv., a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 62. §-a, a közoktatásról szólól 1993. évi LIII. tv., vagy törvényi felhatalmazás alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, így különösen:

a. Érdekképviselet és tanácsadás területén:
– ingyenes jogtanácsadás, felvilágosítás,
– a tagság érdekeinek képviselete az élet minden területén,
– a teljes élethez való jog képviselete,
– az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásainak, ezáltal nyert lehetőségek kihasználása, valamint felvilágosítás az Európai Unió működéséről, intézményrendszeréről, stb.
– jogvédelmi feladatok: gyermemek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai .
[2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosításáról 2.§. a.) b.) c.) d.)]

b. Egészségügy területén:
– egészségügyi felvilágosítás,
– szexuális felvilágosítás, tanácsadás,
– HIV/AIDS prevenció és más szexuális úton terjedő nem betegségek prevenciós tanácsadása, oktatása, ismeretterjesztése, ismeret átadása, szakemberképzése,
– drog- , alkohol prevenció, dohányzással kapcsolatos prevenció, leszokást segítő programok,
[2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§. (4) 5.]
– a lakosság egészséégi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés.
[1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144.§. (1) – (2)]
– népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében.
[1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.§. (1) – (2)]

c. Szociális tevékenység, családsegítés területén:
– a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése
[2011. évi CCXI tv. a családok védelméről 1.§. – 6.§.]
– szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások segítése az önkormányzatokkal együttműködve
[2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§. (5) 11.]

d. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés területén:
– oktatás, tanfolyamok és tréningek szervezése (jelnyelv oktatás, számítástechnikai és internet-felhasználói tanfolyamok rendezése, stb.),
– felnőttoktatás,
– köznevelési programokban való aktív részvétel együttműködő partnerekkel,
– toleranciára nevelés pedagógiai eszközökkel,
[2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§. (1) a.) – u.)]
– munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése: iskolarendszeren kívüli képzés, amely vélja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
[2011. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3.§. (2) a.) b.)]

e. Közhasznú szervezetk számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások területén:
– támogatjuk a lakosság önszerveződő közösségéet, erősítjük a települések önfenntartó képességét,
– internetes web – és wap oldasl, portál, információs portál – oldal létrehozása, üzemeltetése,
– határon túli civil szervezetekkel, szerveződésekkel kapcsolattartás, projektmegvalósítás, csereüdültetés, szakmai konferenciák,
– közösségi találkozók, kulturális estek.
[2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkomrányzatairól 6.§. a.) b.)]

(2) Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát hivatalos honlapján (http://www.egymasert.com) és egyéb sajtótermékben való közzététel újtán biztosítja.

(3) Az egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

(4) Az egyesület mint közhasznú szervezet gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

(5) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselő, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

(6) Az egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait megkötés nélkül igénybe veheti.

II. Fejezet
1.§.
Az egyesület tagjai

(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét a közgyűlés jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2) Pártoló tagként felvehető minden jogi és természetes szeméy, ha lehetőségeiken belül (törölve) anyagi támogatást nyújtanak az Egyesületnek.

(3) Tiszteletbeli tagként felvehető az a személy, aki különleges vagy kiemelkedő tevékenységével vagy nagy szakmai tapasztalatával elsősorban erkölcsileg támogatja Egyesületünket.

(4) Nem lehet egyesületi tag, akit jogerősen szándékos bűntett elkövetése miatt szabadságvesztésre ítéltek és a büntetés hatálya alatt áll.

(5) Kiskorúak tevékenységüket ifjúsági csoportokban fejtik ki. A közgyűlésen tanácskozási és javaslati joggal vehetnek részt, tisztségre választhatók.

2.§.
A tagsági jogviszony keletkezése

(1) Az Egyesületbe való belépés, illetve az abból való kilépés önkéntes. Az egyesületi tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok felvétele a közgyűkls hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony kezdete az a nap, amikor a belépési szándéknyilatkoatot a közgyűlés elfogadja.

(2) Új egyesületi tag felvétele esetén legalább két másik nyilvántartott tag ajánlása szükséges. Felvételi kérelem elutasítását írásban kell közölni és indokolni. A jelentkező elutasítása kézhezvételétől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez panaszt terjeszthet elő.

(3) Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

(4) A jelen Alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a “tag” kifejezés szerepel, csupán az egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkeések mindig pontosan tartalmazzák a “tiszteletbeli tag” kifejezést, míg a pártoló tagokra vonatkozó rendelkezések esetében a szövegezés a “pártoló tag” kifejezést tartalmazza.

(5) Az egyesületi tagság megszűnik:
– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
– ha a kilépés szándéka írásbeli,
– kizárással,
– ha az egyesület megszűnik,
– a tagsági jogviszony egyeslet általi felmondásával. Felmondással szűnik meg tagsága annak, akinek 3 hónapod tagdíj hátraléka van és azt felszólításra 3 hónapon belül nem rendezi. A felszólítást írásban kell megküldeni, annak tartalmaznia kel a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést, a felhívás megküldését igazolni kell és annak eredménytelesnége alapján a tagság megszüntethető. A felmondást az elnök kezdeményezi a közgyűlésnek.

(6) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az elnökséghez. A kilépés az elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

(7) Az Elnökség minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati jogal rendelkező tagok háromnegyedes szavazat többségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így küólönösen, ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(8) A tiszteletbeli tagi címet a közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljaival, szellemiségével, értékrendjével, vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

(9) A 2.§. (7) és (8) bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhító vagy mentő körülmények ismeretésére.

(10) Az egyesület Elnöksége kizárhatja azt a tagot, aki az egyesület céljaival ellentétes, vagy azt akadálozó magatartást tanúsít, vagy a tagásgra méltatlanná válik. A kizárás indokairól az egyesületi tagot – a közgyűlés előtt 15 nappal – írásban értesíteni kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a határozat ellen a közgyűléshez – az elnökségnek benyújtandó – panasszal élhet 15 napon belül. A panaszban meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanságát], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a panasz érdemi táryalásra alkalmasságáról a panasz kézheszételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas panasz esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell azzal, hogy a határozathozatal során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

(11) Az elhalt és a kizárt tgok által befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

3.§.
Tagsági jogok és kötelezettségek

A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik. Az egyesületi tag joa az egyesület működésében aktívan részt venni:

(1) Az egyesület tagja joogosult:
– részt venni az egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője újtán a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményt kifejteni, határozatot tenni és szavazni,
– a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az egyesület vezető tisztségviselőit,
– a tagokat a közgyűlésen felszólalási, javaslati és szavazati jog illeti meg,
– a tag részt vehet a határozatok, javaslati és szavazati jog illeti meg,
– indítványozhatja, hogy valamely kérdést a Felügyelő Bizottság vizsgáljon meg,
– a közgyűlés, vagy a vezetőség elé terjeszthet minden olyan kérdést, javaslatot, amely az egyesület hatáskörébe tartozik,
– a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők,
– a tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A pártóló, valamint tiszteletbeli tag
– közül a tiszteletbeli tag az egyesület tevékenységében részt vehet,
– igénybe veheti az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait,
– részt vehet az egyesület rendezvényein,
– észrevételeket, javaslatokat tehet az egyesület tevéknységével, illetve működésével kapcsolatban,
– a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet,
– a vezetp tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő kötelezettségek terhelik, a különleges jogállás tagok kivételével. Az egyesület tagja köteles:
– az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,
– a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
– lehetőségek szerint segíteni az egyesület munkáját,
– a tagdíjat határidőre megfizetni,
– az adatkezelési szabályok betartásával nevének, lakcímének, valamint kapcsolattartás szemponjából lényeges adatainak 30 napon belüli bejelentése azok változása esetén,
– az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
A tiszteletbeli tag sem vagyoni hozzájárulás, sem tagdíj, sem anyagi támogatás teljesítésére nem köteles.

A tagdíj mértéke tagonként évi 6.000,- Ft, illetve havi 500,- Ft. a tagnap belépéskor nyilatkoznia kel, hogy éves, vagy havi befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenól az egyesület bankszámlájára ( Kelet Takarék Takarékszövetkezet 68700054-10005044-00000000) történő átutalással.

(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

4.§.
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok

(1) Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés (6.§.) amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség (7.§.) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (8.§.).

(2) Az egyesület tisztségviselőinek csak büntetlen előéletű magyar állampolgár választható, aki az egyesület tagja.
– a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szevezet tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak a megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – amely:
* jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-, és vámhatóságnál nyilvántartott adó-, és vámtartozását nem egyenlítette ki,
* amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
* amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárási intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkoztatástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkoztatástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eliltottak a vezető tisztségviselői tevékenységétől.

(3) Az Egyesület döntéshozó és ügyvezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek özeli hozzátartozója, éettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(4) törölve

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesület előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.§.
A Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfelspbb és döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagokösszességéből áll és évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá közeles azt összehívni, ha a tafok legalább 1/3-a írásban kéri. A közgyűlés nyilvános.

(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása és elfogadása,
c) az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletének az elfogadása,
d) az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, megszűnésének kimondása,
e) a tiszteletbeli tagi cím visszavonása,
f) az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása,
g) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása,
h) a tagfelvételről való döntés.

(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével postai, vagy elektronikus levélben. A közgyűlés az egyesület székhelyén tartandó.
A meghívónak tartalmaznia kell:
– az Egyesület nevét és székhelyét,
– az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
– az ülés napirendjét,
– azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja.
A meghívót a takonak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni. A határozatképtelenség miatt a nem ugyanazon a napon megismételt Közgyűlésre a tagoknak új meghívót kell küldeni. A Közgyűlés nyilvános.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.
A közgyűlés a meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szerveri a közgyűlést összehívó személytől, azaz az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. Erről az összehívó személy, azaz az Elnök az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza nyílt szavazással, azzal, hogy az egyeslet alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges, míg az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A kizárásról szóló elnökségi döntés ellen benyújtott panasz elbírálása során a kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát sem gyakorolhatja.

(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

(7) Az ülés megnyitását követően a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével megválasztja Közgyűlés tisztségviselőit: a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket, akik egyben szükség szerint a szavazatszámlálók is.
A jegyzőkönyv hitelesítők csak jelen lévő egyesületi tagok lehetnek, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kel a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).
A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell.

(8) A közgyűlés a személyi döntések e), f) és g) pontok kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza meg.

(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(10) A közgyűlési határozatot a meghozatalt követő két héten belül az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

6.§.
Az Elnökség

(1) Az Egyesület ügyvezető szerve az öt (5) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja. Az Elnökség két közgyűlés közötti időszakban teljes felelősséggel, önállóan intézi és irányítja az egyesület tevékenységét, segíti a tagok munkáját. Jogosult, egyben köteles intézkedni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés hatáskörébe.

(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést. Az Elnökség határozatképes, ha aon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.

(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. Elökségi üléseket legalább negyedévente kell tartani. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni postai levélben, vagy elektronikus úton, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Határozatképtelenség esetén a megismételt ülés időpontját, – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképességre történő figyelmeztetéssel – már az eredeti meghívóban közölni kell. Az elnökség ülését az egyesület elnökének akadályoztatása esetén az alelnök, illetve a titkár hívja össze. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) a bizottságok és tagozatok alakítása,
b) az ügyrend és a gazdálkodási szabályzat elfogadása,
c) a vállalkozások indítása és anyagi kötelezettségvállalás,
d) szabad pénzeszközök befektetése,
e) alapítványok létrehozása, működtetése,
f) (törölve)
g) a közhasznúsági melléklet megtártyalása,
h) közgyűlési előterjesztések jóváhagyása,
i) szakolsztályok létrehozása, működtetése,
j) az etikai szabályok elfogadása
k) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
l) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával, továbbá a vezető tisztségvselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben töténő korlátozásával és a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbizatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(7) A vezető tisztségviselőknek, elnökségi tagoknak a tisztségük elfogadásakor nyilatkozniuk kell arról, hogy a Ptk. 3:22 szakaszában meghatározott feltételeknek megfelelnek-e, illetve a Ptk. 3:22 szakaszában, továbbá a 2011. évi CLXXV. tövényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok velük szemben nem állnak fenn.
A Felügyelő Bizottság tagjainak ezeken túlmenően arról is nyilatkozniuk kell, hogy a Ptk. 3:26. §. (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok velük szemben fennállnak-e.

(8) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntsét támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

7.§.
Az elnök, alelnök és titkár (ügyvezetés) feladatai

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatáskörei és feladatai:
– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, jóváhagyása céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése.
– Amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát, vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(3) Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele szempontjából, ha:
– az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
– az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
– az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűllésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(4) Az alelnök:
– az alelnök az elnök távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt. A helyettesítés kérdésében az elnökség dönt, ha az elnök idő közben leköszönne, vagy tagsági jogviszonya bármilyen módon megszűnne, az egyesület ügyeit a következő közgyűlésig az elnökség által kijelölt alelnök intézi.
– a titkár tartós akadályoztatása esetén az elnök kijelölése alapján ezeket a teendőit a megbízott alelnök látja el
– az elnökség által meghatározott módon közreműködik az egyesület tevékenységének irányításában
– az elnökkel együtt, utalványozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között,
– az elnökkel együtt, szerződések megkötésénél kötelezettséget vállalhat.

(5) A titkár:
– segíti az elnököt feladatai ellátásában,
– végzi az egyesület szervezési teendőit,
– eljár az egyesület ügyeiben,
– végzi az egyesület ügykezelését és levelezését,
– sürgős bejelentések esetén intézkedik,
– gondoskodik a különböző ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről.

(6) Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
– az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
– az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztáásának előkészítése,
– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
– a tagság nyilvántartása,
– az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
– az egyesület működésével kapcsolatos megőrzése,
– az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele.

8.§.
A Felügyelő Bizottság

A ptk. 3:82.§. szerint kötelező Felügyelő Bizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, illetve ha a tagság létszáma meghalada a 100 főt.

(1) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület működésének alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete.

(2) Működéséért a Közgyűlésnek felel.

(3) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóiról pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(4) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg.

(5) A Felügyelő Bizottság tagjai nem visszahívhatók, megbizatásuk lejártakor újraválaszthatók.

(6) A Felügyelő Bizottság tagjai az egyesület Elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek, illetve részt vesznek ha a jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.

(7) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

(8) A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak.

(9) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége, köztük az Elnök jelen van.

(10) A Felügyelő Bizottság, ha mindhárom tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, míg ha két tag van jelen, egyhangúlag hoz határozatot.

(11) A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke írásban közli, igazolható módon.

(12) A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni.

(13) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudámost, hogy:
– a szervezet működése során olyan jogszabálysértést vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
– a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(14) Az intézkedésre jogosult vezetőszervezet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(16) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
– a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
– a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
– a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást – , illetve
– a fenti pontok meghatározott személyes közeli hozzátartozója.

9.§.
Az Egyesület működése és gazdálkodása

(1) Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesület tagdíjból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület vagyonát pénz- és egyéb eszközök, továbbá azok az ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik, amelyek a gazdálkodás eredményeként vagy adomány útján keletkeztek. Az egyesület minden vagyona és jövedelme az egyesület céljait és működését szolgálja.

(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(8) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szernti juttatásban nem részesítheti.

(9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

(10) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(11) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

(12) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították és az Egyesület gazdasági vállalozási tevékenységét kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységet nem veszélyeztető módon folytathat.

(13) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést.

(14) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.

10.§.
Az Egyesület képviselete

(1) AZ Egyesületet az Elnök önállóan képviseli a (2) pontban foglalt kivétellel.

(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni.

11.§.
Az Egyesület megszűnése

(1) Az Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

(2) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének a Ptk. 3:48 szakaszában meghatározott általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt határoztak meg; vagy
– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

(3) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinkem kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezettnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(4) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével szál át az új jogosultra.

12.§.
Záró rendelkezések

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény és a 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Az Egyesület Alapszabályát (törölve) a Közgyűlés egyhangú határozattal jóváhagyta.

(3) Az Egyesület Alapszabályát a Nyíregyházi Törvényszéknek az Elnök az egyesület változásbejegyzés iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Záradék

Jelen alapszabályt – a módosítással egységes szerkezetben – a Közgyűlés 2019. május 25. napján megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta.

Kelt: Nyíregyháza, 2019. május 25.

Igazolom, hogy az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Nyíregyháza 2019. május 25.

Stankóczi László
egyesület elnöke

Ellenjegyzett Alapszabály PDF formátumban IDE KATTINTVA letölthető